Szervezeti kultúra elemzése a PKLK-nál – A szerepkultúra hatása a működésre és fejlődésre

Szerzők: Simó-Veress Zoltán

Kiadó: Nemzetközi Oktatási és Kutatási Központ Alapítvány

Kötet: 2025. májusi

Oldalak: 5–21

Kulcsszavak: csapatmunka, elégedettség, fejlődés, hatékonyság, hierarchia, innováció, PKLK, stabilitás, szerepkultúra, Szervezeti kultúra

Absztrakt

A szervezeti kultúra alapvető befolyást gyakorol az intézményi működésre és teljesítményre, különösen a közszolgáltatási szektorban (Schein, 2010; Gregory et al., 2009). A működési hatékonyság, az alkalmazotti motiváció és az együttműködés szorosan kapcsolódik a kultúratípus jellemzőihez (Bakacsi, 2004; Farkas, 2005). A kultúratípus hatással van a vezetői döntéshozatal struktúrájára, a belső kommunikáció mechanizmusaira, valamint a szervezeti adaptációs képességre is (Quinn & Rohrbaugh, 1983; Heidrich, 2016). Kiemelt jelentőséggel bír annak vizsgálata, hogy a stabilitást biztosító, hierarchikus és szabályalapú szervezeti modellek mennyiben gátolják az innovációs készséget, a csapatmunkát és a dolgozói elégedettséget.
A magyar közigazgatás számos intézményében kimutatható a szerepkultúra dominanciája, amely szoros kapcsolatot mutat az írott szabályokhoz való ragaszkodással, a formális szerepleírásokkal és a vezetői hatáskörök hierarchikus elosztásával (Matkó & Takács, 2017; Málovics, 2007). Bár ez a kulturális modell kiszámíthatóságot és működési stabilitást kínál, egyre nagyobb kihívás elé állítja a szervezeteket a gyorsan változó környezeti elvárások tükrében, különösen a digitális átállás, az ügyfélközpontúság és a munkaerő-megtartás terén (Török, 2016).
Jelen tanulmány a Magyar Posta Közigazgatási Levelezési Központjának (PKLK) szervezeti kultúráját vizsgálja, fókuszálva arra, hogy a szerepkultúra miként támogatja, illetve gátolja a szervezeti hatékonyságot és a munkavállalói elégedettséget. A kutatás nem csupán a meglévő kulturális struktúra leírására törekszik, hanem azokra a strukturális és kulturális tényezőkre is rámutat, amelyek fejlesztési lehetőséget rejtenek. A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon a hazai közigazgatási kultúra tudományos feltárásához és gyakorlati megújításához. A stabilitást biztosító, de az innovációt korlátozó szerepkultúra dilemmája különösen éles a digitális átállás és ügyfélközpontú reformok korában (Török, 2016; Szak & Kenessei, 2023), ami sürgeti a közintézmények kulturális adaptációját.

Tárgykörhöz illeszkedés: A tanulmány a szervezeti kultúra jellemzőinek vizsgálatára vállalkozik a közszolgáltatási szektor kontextusában, különös tekintettel a Handy-féle szerepkultúra modell gyakorlati alkalmazhatóságára. A kutatás a szervezeti hatékonyság, az innovációs képesség és a dolgozói elégedettség kulturális összefüggéseit tárja fel egy magyar közigazgatási intézmény példáján keresztül.

Cél: A kutatás célja a (PKLK) szervezeti kultúrájának elemzése, a szerepkultúra meghatározó jellemzőinek feltárása, valamint a működés és a fejlődés összefüggéseinek értelmezése. A tanulmány célkitűzése továbbá olyan fejlesztési javaslatok megfogalmazása, amelyek hozzájárulhatnak a szervezet hatékonyabb és emberközpontúbb működéséhez.

Módszerek: A kutatás kvantitatív módszertanon alapuló, kérdőíves adatgyűjtéssel valósult meg. A vizsgálatban 42 munkavállaló vett részt, akik zárt kérdések mentén értékelték a szervezeti kultúra elemeit. Az adatok leíró és következtető statisztikai elemzéseken (pl. Chi-négyzet, ANOVA, faktorelemzés) keresztül kerültek feldolgozásra.

Eredmények: A vizsgálat eredményei megerősítették, hogy a PKLK szervezeti működését dominánsan a szerepkultúra határozza meg: szabályalapú, hierarchikus rendszer jellemzi, ahol a munkaköri kötelességek prioritást élveznek. Ugyanakkor a kutatás rámutatott arra is, hogy az együttműködés, a csapatmunka és az egyéni fejlődési lehetőségek fejlesztésre szorulnak.

Következtetés: A szerepkultúra stabil működési alapot biztosít a vizsgált szervezet számára, azonban korlátokat szab az adaptivitásnak és az innovációnak. A kutatás alapján megfogalmazott javaslatok — mint a munkavállalói bevonás erősítése és a csapatműködési keretek fejlesztése — hozzájárulhatnak a szervezet rugalmasságához, hatékonyságához és hosszú távú eredményességéhez.

Cikk letöltése

Hivatkozások

1. Handy, C. (1993). Understanding Organizations [Szervezetek megértése]. (4th ed.). United Kingdom, London: Penguin Books. 296 p. ISBN: 9780140156034. https://books.google.com/books?id=qUEOAQAAMAAJ
2. Schein, E. H. (2010). Organizational Culture and Leadership [Szervezeti kultúra és vezetés]. (4th ed.). United States, San Francisco: Jossey-Bass. 464 p. ISBN: 9780470190609. https://books.google.com/books?id=N-f4uQAACAAJ
3. Quinn, R. E., & Cameron, K. S. (1999). Diagnosing and Changing Organizational Culture [Szervezeti kultúra diagnosztizálása és átalakítása]. United States, Reading: Addison-Wesley. 224 p. ISBN: 9780201338725. https://books.google.com/books?id=Q9IbAQAAIAAJ
4. Málovics, G. (2007). Public service cultures and the learning organization paradigm [A közszolgáltatások kultúrája és a tanulószervezeti paradigma]. In Bányai, G. (Ed.), Társadalmi-gazdasági kihívások és válaszok (pp. 161–172). Hungary, Szeged: JATEPress. ISBN: 9789634828291.
5. Varga, L. (2015). Cultural patterns in the public sector [A közszféra működési sajátosságai szervezeti kultúra szempontjából]. In: Közszolgálati Kutatások Évkönyve 2015 (pp. 68–84). Hungary, Budapest: NKE. ISBN: 9789635037654.
6. Gregory, B. T., Harris, S. G., Armenakis, A. A., & Shook, C. L. (2009). Organizational culture and effectiveness: A study of values, attitudes, and organizational outcomes [Szervezeti kultúra és hatékonyság: értékek, attitűdök és eredmények vizsgálata]. Journal of Business Research. Vol. 62(7), pp. 673–679. ID: https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2008.05.021
7. Klein, G., & Klein, É. (2012). Cultural profiles in public services – the survival of role culture [Kultúraképek a közszolgáltatásban – a szerepkultúra túlélése]. Közgazdasági Szemle. Vol. 59(11), pp. 1082–1099.
8. Matkó, T., & Takács, S. (2017). The dominance of role culture in Hungarian public administration [A szerepkultúra dominanciája a magyar közigazgatásban]. Szociológiai Szemle. Vol. 27(2), pp. 107–124.
9. Cameron, K. S., & Quinn, R. E. (2006). Diagnosing and changing organizational culture: Empirical implications [A szervezeti kultúra diagnosztikája és változásának empirikus következményei]. Research in Organizational Change and Development. Vol. 16, pp. 91–120.
10. Schein, E. H. (1996). Culture: The missing concept in organization studies [Kultúra: a hiányzó fogalom a szervezetkutatásból]. Administrative Science Quarterly. Vol. 41(2), pp. 229–240. https://doi.org/10.2307/2393715
11. Alvesson, M. (2002). Understanding organizational culture [A szervezeti kultúra értelmezése]. Management Learning. Vol. 33(4), pp. 465–472. https://doi.org/10.1177/1350507602334004
12. Sørensen, J. B. (2002). The strength of corporate culture and the reliability of firm performance [A vállalati kultúra ereje és a teljesítmény megbízhatósága]. Administrative Science Quarterly. Vol. 47(1), pp. 70–91. https://doi.org/10.2307/3094891
13. Naranjo-Valencia, J. C., Jiménez-Jiménez, D., & Sanz-Valle, R. (2016). Studying the links between organizational culture, innovation, and performance in Spanish companies [A szervezeti kultúra, innováció és teljesítmény kapcsolatai spanyol vállalatokban]. International Journal of Manpower. Vol. 37(2), pp. 313–328. https://doi.org/10.1016/j.rlp.2015.09.009
14. Varga, L. (2015). Cultural constraints in the Hungarian public sector [A közszféra működési sajátosságai szervezeti kultúra szempontjából]. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás. Vol. 3(1), pp. 68–84.
15. Sackmann, S. A. (1992). Culture and subcultures: An analysis of organizational knowledge [Kultúra és szubkultúrák: a szervezeti tudás elemzése]. Administrative Science Quarterly. Vol. 37(1), pp. 140–161. https://doi.org/10.2307/2393536
16. Karácsonyi, A. (2006). Types of organizational culture among Hungarian companies [Szervezeti kultúra típusok a magyar vállalatok körében]. Vezetéstudomány. Vol. 37(6), pp. 25–34. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2501/
17. Primecz, H. (2001). Cultural dilemmas in Hungarian organizations [Kulturális dilemmák a magyar szervezetekben]. Külgazdaság. Vol. 45(11), pp. 63–76.
18. Gaál, Z., Kovács, Z., & Szabó, L. (2005). Organizational culture and knowledge sharing in Hungarian enterprises [Szervezeti kultúra és tudásmegosztás a magyar vállalatoknál]. Vezetéstudomány. Vol. 36(7–8), pp. 2–12.
19. Bakacsi, G. (2004). National and organizational culture in Hungary [Nemzeti és szervezeti kultúra Magyarországon]. Közgazdasági Szemle. Vol. 51(10), pp. 897–915.
20. Szak, A., & Kenessei, Zs. (2023). Applicability of organizational culture models in the Hungarian Defence Forces [A szervezetikultúra-modellek megjelenése és hasznosíthatósága a Magyar Honvédségben]. Honvédségi Szemle. Vol. 151(2), pp. 42–54. https://doi.org/10.35926/HSZ.2023.2.4
21. Farkas, F. (2005). Organizational culture and leadership in public institutions [Szervezeti kultúra és vezetés a közintézményekben]. Közgazdasági Szemle. Vol. 52(4), pp. 345–360.
22. Szabó, K. (2003). Organizational culture and change management in the Hungarian public sector [Szervezeti kultúra és változásmenedzsment a magyar közszférában]. Magyar Közigazgatás. Vol. 53(9), pp. 15–27.
23. Kelemen, T. (2010). The role of organizational culture in public service motivation [A szervezeti kultúra szerepe a közszolgálati motivációban]. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás. Vol. 2(1), pp. 45–58.
24. Török, M. (2016). Organizational culture and innovation in the Hungarian public sector [Szervezeti kultúra és innováció a magyar közszférában]. Tér és Társadalom. Vol. 30(2), pp. 89–104.
25. Bencsik, A., & Juhász, T. (2012). Knowledge sharing and organizational culture in Hungarian public institutions [Tudásmegosztás és szervezeti kultúra a magyar közintézményekben]. Vezetéstudomány. Vol. 43(5), pp. 2–12.
26. Szabó, L. (2008). The impact of organizational culture on employee satisfaction [A szervezeti kultúra hatása a munkavállalói elégedettségre]. Munkaügyi Szemle. Vol. 52(3), pp. 18–26.
27. Váradi, L. (2011). Bureaucratic culture and its transformation in Hungary [A bürokratikus kultúra és átalakulása Magyarországon]. Szociológiai Szemle. Vol. 21(4), pp. 112–128.
28. Tóth, A. (2014). Organizational culture and performance in Hungarian municipalities [Szervezeti kultúra és teljesítmény a magyar önkormányzatokban]. Közgazdasági Szemle. Vol. 61(6), pp. 589–606.
29. Fekete, J. (2013). Cultural barriers to change in the public sector [Kulturális akadályok a változásban a közszférában]. Magyar Közigazgatás. Vol. 63(2), pp. 33–45.
30. Boda, Zs. (2010). Trust and organizational culture in Hungarian public administration [Bizalom és szervezeti kultúra a magyar közigazgatásban]. Társadalomkutatás. Vol. 28(1), pp. 55–72.
31. Kákai, L. (2015). Organizational culture and citizen participation [Szervezeti kultúra és állampolgári részvétel]. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás. Vol. 3(2), pp. 91–104.
32. Lőrincz, L. (2009). The role of leadership in shaping organizational culture [A vezetés szerepe a szervezeti kultúra alakításában]. Vezetéstudomány. Vol. 40(10), pp. 15–24.
33. Szűcs, N. (2017). Organizational culture and burnout in the public sector [Szervezeti kultúra és kiégés a közszférában]. Munkaügyi Szemle. Vol. 61(4), pp. 22–30.
34. Kuti, É. (2006). Organizational culture in nonprofit organizations [Szervezeti kultúra a nonprofit szervezetekben]. Nonprofit Kutatások Évkönyve. Vol. 5, pp. 45–60.
35. Tálas, B. (2018). Organizational identity and culture in Hungarian ministries [Szervezeti identitás és kultúra a magyar minisztériumokban]. Közgazdasági Szemle. Vol. 65(9), pp. 911–928.
36. Sikolya, Zs., & Sántha, Gy. (2016). White Paper on National Data Policy – Lessons from Public Consultation [Az adatpolitikai fehér könyv társadalmi egyeztetésének tanulságai]. (Fehér könyv). Retrieved 26 June 2025 from: http://www.kozszov.org.hu/dokumentumok/UMK_2017/1/07_Az_adatpolitikai_feher_konyv.pdf
37. Belényesi, E. (2021). Public Administration Organizational Culture – Training Manual [Közigazgatási szervezeti kultúra – képzési segédanyag]. (Jelentés). Retrieved 26 June 2025 from: https://kti.uni-nke.hu/document/kti-uni-nke-hu-2021-szervezeti-kultura.pdf