Meta adatok

Szerző(k): Bartha Adrienn

Kiadó: Nemzetközi Oktatási és Kutatási Központ Alapítvány

Kötet: 2025. június

Évfolyam: 34

Füzetszám: 6

Folyóirat: Magyar Minőség folyóirat

ISSN (Nyomtatott): ISSN 1416‑9576

ISSN (Online): ISSN 1789-5510

Oldalak: 56–69

Kulcsszavak: bérszakadék, esélyegyenlőség, munkajog, szegregáció

Absztrakt

Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve a Római Szerződés egyik alapelve, azonban a férfiak és nők közötti bérszakadék (GenderPay Gap) napjainkban is létezik.i Csökkentésére mind a hazai jogalkotás, mind az Európai Unió számos irányelvet, egyezményt dolgozott ki, azonban a jelenséget a mai napig nem sikerült felszámolni annak ellenére, hogy a nők munkába állása, az oktatásban, képzésben, közéletben való részvétele már a XX. század elején elkezdődött. A nemek között bérkülönbségeket több tanulmány az emberi tőke eltéréseivel magyarázza, s elsősorban nők és férfiak közötti képzettségi és munkaerőpiaci tapasztalat különbségeit, a családon belül betöltött szerepek eltéréseit, illetve a nagyvárosi és vidéki munkaerőpiacok szelekciós hatásait említik. ii E tényezők mellett meg kell említeni azonban a nemi sztereotípiákat is, mint a nemek közötti egyenlőtlenség kiváltó okait. A munka világában egyszerre van jelen ugyanis a horizontális (foglalkozási) és a vertikális (szervezeten belüli) szegregáció, azaz a munkaerőpiacon nem egyformán oszlanak meg a két nem képviselői (horizontális szegregáció), s nemcsak eltérő foglalkozásokban, hanem eltérő pozíciókban is dolgoznak férfiak és nők (vertikális szegregáció). A női karrierpályát az „üvegplafon”, mint láthatatlan, de létező akadály is végigkíséri, azaz a nők rendszerint csak egy bizonyos szintig juthatnak el a szervezeti hierarchiában, vagy lassabban haladnak előre férfi kollégáikhoz képest.

Cikk letöltése

Hivatkozások


hu_HUMagyar