Munkahelyi pszichoterror mint szervezeti minőségkockázat: a humántőke-veszteség gazdasági modellje

Meta adatok

Szerző(k): Szöllősi Zoltán, Szűcs-Kanda Emőke

DOI: https://doi.org/10.65513/MaMi.2026.2.30

Kiadó: Nemzetközi Oktatási és Kutatási Központ Alapítvány

Kötet: 2026. február

Évfolyam: 35

Füzetszám: 2

Folyóirat: Magyar Minőség folyóirat

ISSN (Nyomtatott): ISSN 1416‑9576

ISSN (Online): ISSN 1789-5510

Oldalak: 30–45

Kulcsszavak: munkahelyi mobbing, pszichoterror, humántőke, szervezeti hatékonyság, pszichoszociális kockázatok, termelékenység

Absztrakt

A munkahelyi pszichoterror – a nemzetközi szakirodalomban workplace mobbing vagy workplace bullying néven ismert jelenség – az elmúlt évtizedekben a szervezeti működés egyik legjelentősebb pszichoszociális kockázati tényezőjévé vált. A jelenséget a korábbi kutatások gyakran interperszonális konfliktusként vagy HR-problémaként értelmezték, azonban egyre több empirikus bizonyíték támasztja alá, hogy a munkahelyi mobbing jelentős gazdasági és szervezeti hatásokkal jár. A pszichoterror következményei közé tartozik a mentális és szomatikus egészség romlása, a termelékenység csökkenése, a fluktuáció növekedése, valamint a jogi és reputációs kockázatok erősödése, amelyek összességében a szervezeti hatékonyság romlásához vezetnek.
A tanulmány célja egy integrált gazdasági modell bemutatása, amely a munkahelyi pszichoterror által kiváltott humántőke-veszteség mechanizmusait elemzi. A modell a pszichoszociális kockázatok, az egészségkárosodás, az operatív termelékenységi veszteségek és a stratégiai szervezeti költségek egymásra épülő hatásláncaként értelmezi a jelenséget. A kutatás multidiszciplináris megközelítést alkalmaz, ötvözve a munkapszichológiai, egészség-gazdaságtani és szervezetgazdasági szakirodalom eredményeit. A nemzetközi és hazai empirikus vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a munkahelyi zaklatás jelentős gazdasági terhet ró a szervezetekre és a nemzetgazdaságra; magyarországi becslések szerint a jelenség éves szinten mintegy 220 milliárd forintos veszteséget okoz a gazdaság számára (Garami & Ráczi, 2023) .
A tanulmány egyik fő hozzájárulása a humántőke-veszteség gazdasági modelljének kidolgozása, amely a pszichoterror hatásait a szervezeti teljesítmény és versenyképesség összefüggésében értelmezi. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a munkahelyi mobbing kezelése nem csupán etikai vagy jogi kérdés, hanem stratégiai menedzsmentfeladat, amely közvetlen hatással van a szervezeti minőségre és a gazdasági fenntarthatóságra.

Cikk letöltése

Hivatkozások

Allen, D. G., Bryant, P. C., & Vardaman, J. M. (2010). Retaining talent: Replacing misconceptions with evidence-based strategies. Academy of Management Perspectives, 24(2), 48–64. https://doi.org/10.5465/amp.24.2.48 (CoLab)
Andersen, L. P., Hogh, A., & Biering, K. (2018). Work-related bullying and sickness absence. International Archives of Occupational and Environmental Health, 91(2), 203–211. https://doi.org/10.1007/s00420-017-1275-0
Bakker, A. B., & Demerouti, E. (2017). Job demands–resources theory: Taking stock and looking forward. Journal of Occupational Health Psychology, 22(3), 273–285. https://doi.org/10.1037/ocp0000056
Bandura, A. (1997). Self-efficacy: The exercise of control. New York: Freeman. https://psycnet.apa.org/record/1997-08589-000
Becker, G. S. (1964). Human capital: A theoretical and empirical analysis. Chicago: University of Chicago Press. https://doi.org/10.7208/chicago/9780226041223.001.0001
Bencsik, A. (2015). Generációmenedzsment. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://akademiai.hu
Brodsky, C. M. (1976). The harassed worker. Lexington Books. https://archive.org/details/harassedworker00brod
Carayon, P., & Smith, M. J. (2000). Work organization and ergonomics. Applied Ergonomics, 31(6), 649–662. https://doi.org/10.1016/S0003-6870(00)00040-5
Cooper, C. L., & Dewe, P. (2008). Well-being – absenteeism, presenteeism and costs. Human Resource Management Journal, 18(4), 522–540. https://doi.org/10.1111/j.1748-8583.2008.00078.x
Einarsen, S., Hoel, H., Zapf, D., & Cooper, C. L. (2011). Bullying and harassment in the workplace: Developments in theory, research and practice. CRC Press. https://doi.org/10.1201/9780429462528
Einarsen, S., Raknes, B. I., & Matthiesen, S. (1994). Bullying and harassment at work and their relationships to work environment quality. Journal of Occupational Health Psychology, 1(2), 185–201. https://doi.org/10.1037/1076-8998.1.2.185
Eurofound. (2021). Working conditions and sustainable work. https://www.eurofound.europa.eu
EU-OSHA. (2014). Calculating the cost of work-related stress and psychosocial risks. https://osha.europa.eu
EU-OSHA. (2022). OSH Pulse Survey 2022. https://osha.europa.eu
Ganster, D. C., & Rosen, C. C. (2013). Work stress and employee health. Journal of Management, 39(5), 1085–1122. https://doi.org/10.1177/0149206313475815
Glasl, F. (2002). Konfliktmanagement. Bern: Haupt. Hassard, J., Teoh, K., Visockaite, G., Dewe, P., & Cox, T. (2018). The cost of work-related stress to society. European Journal of Work and Organizational Psychology. https://doi.org/10.1080/1359432X.2018.1503728
Hoel, H., Cooper, C. L., & Faragher, B. (2001). The experience of bullying in Great Britain. Work, Employment and Society, 15(2), 289–309. https://doi.org/10.1177/09500170122118935
Hoel, H., & Salin, D. (2003). Organisational antecedents of workplace bullying. Human Relations, 56(10), 1213–1232. https://doi.org/10.1177/00187267035610003
ILO. (2016). Workplace stress: A collective challenge. https://www.ilo.org
Karasek, R., & Theorell, T. (1990). Healthy work: Stress, productivity, and the reconstruction of working life. Basic Books.
Kivimäki, M., et al. (2003). Workplace bullying and sickness absence in hospital staff. Occupational and Environmental Medicine, 60(10), 779–783. https://doi.org/10.1136/oem.60.10.779
Leymann, H. (1990). Mobbing and psychological terror at workplaces. Violence and Victims, 5(2), 119–126. https://doi.org/10.1891/0886-6708.5.2.119
Leymann, H. (1996). The content and development of mobbing at work. European Journal of Work and Organizational Psychology, 5(2), 165–184. https://doi.org/10.1080/13594329608414853
Magnavita, N. (2015). Workplace violence and occupational stress. Journal of Clinical Medicine, 4(3), 399–417. https://doi.org/10.3390/jcm4030399
Maslach, C., & Leiter, M. (2016). Burnout. Wiley. https://doi.org/10.1002/9781118993811
McEwen, B. S. (1998). Stress, adaptation and disease: Allostasis and allostatic load. Annals of the New York Academy of Sciences, 840, 33–44. https://doi.org/10.1111/j.1749-6632.1998.tb09546.x
Nielsen, M. B., & Einarsen, S. (2012). Outcomes of workplace bullying. Work & Stress, 26(4), 309–332. https://doi.org/10.1080/02678373.2012.734709
OECD. (2019). Health at a glance: Mental health. https://doi.org/10.1787/4f2c2c2a-en
Salin, D. (2003). Ways of explaining workplace bullying. Human Relations, 56(10), 1213–1232. https://doi.org/10.1177/00187267035610003
Schat, A., & Kelloway, E. (2005). Workplace aggression. Journal of Occupational Health Psychology. https://doi.org/10.1037/1076-8998.10.1.3
Tepper, B. (2000). Consequences of abusive supervision. Academy of Management Journal, 43(2), 178–190. https://doi.org/10.2307/1556375
Zapf, D., & Einarsen, S. (2005). Mobbing at work. European Journal of Work and Organizational Psychology. https://doi.org/10.1080/13594320544000005
World Bank. (2016). Mental health and economic development. https://documents.worldbank.org
Workplace Bullying Institute. (2024). Workplace bullying survey. https://workplacebullying.org