Absztrakt
A kis- és középvállalkozások növekedése a gazdasági fejlődés egyik meghatározó tényezője, ugyanakkor a növekedési szakasz gyakran tartós vagy visszatérő szervezeti és vezetői elakadásokkal jár együtt. A szakirodalom e jelenséget elsősorban strukturális és vezetési kihívásokkal magyarázza, miközben a szervezeten belüli generációs együttműködés szerepe kevésbé hangsúlyosan jelenik meg. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a szakirodalom alapján miként értelmezhető a generációs együttműködés szerepe a kis- és középvállalkozások növekedési szakaszában megjelenő vezetői elakadások összefüggésében, minőségmenedzsment-szempontú megközelítésben.
A kutatás szekunder, integratív irodalomelemzésre épül, amely a szervezeti életciklus-modellek, a szervezeti tanulás és a minőségmenedzsment elméleti kereteit kapcsolja össze. Az elemzés eredményeként a tanulmány a generációs együttműködés eltérő megközelítéseit azonosítja, és rámutat arra, hogy a generációk közötti együttműködés minősége a szervezeti alkalmazkodóképesség és a minőségkultúra szempontjából meghatározó tényező lehet a növekedési szakaszban. A tanulmány megállapításai hozzájárulnak a növekedési elakadások minőségmenedzsment-szempontú értelmezéséhez, és megalapozzák a generációs együttműködés és a növekedési elakadások kapcsolatának későbbi empirikus vizsgálatát a magyar kis- és középvállalkozások körében.
Cikk letöltése
Hivatkozások
- Bakacsi, Gy. (2018). Szervezeti magatartás és vezetés. Budapest: Aula Kiadó.
- Braun, V., & Clarke, V. (2006). Using thematic analysis in psychology. Qualitative Research in Psychology, 3(2), 77–101.
- https://doi.org/10.1191/1478088706qp063oa
- Churchill, N. C., & Lewis, V. L. (1983). The five stages of small business growth. Harvard Business Review, 61(3), 30–50.
- Greiner, L. E. (1972). Evolution and revolution as organizations grow. Harvard Business Review, 50(4), 37–46.
- Kanter, R. M. (1994). Collaborative advantage. Harvard Business Review, 72(4), 96–108.
- Kiss, J. (2007). A kis- és középvállalkozások életciklus-szakaszainak vezetési sajátosságai. Munkaügyi Szemle, 61(3), 45–56.
- Klein, S. (2005). Vezetés- és szervezetpszichológia. Budapest: Edge 2000 Kiadó.
- Malatyinszki, Sz. (2014). A minőségmenedzsment vezetési dimenziói. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
- Malatyinszki, Sz. (2018). A vezetés szerepe a minőségkultúra fejlesztésében. Magyar Minőség, 27(3), 2–10.
- Nonaka, I., & Takeuchi, H. (1995). The knowledge-creating company. Oxford: Oxford University Press. University Press.
- Rutherford, M. W., Buller, P. F., & McMullen, P. R. (2004). Human resource management problems over the life cycle of small to medium-sized firms. Journal of Small Business Management, 42(4), 321–335.
- https://doi.org/10.1111/j.1540-627X.2004.00124.x
- Schein, E. H. (2010). Organizational culture and leadership (4th ed.). San Francisco: Jossey-Bass.
- Snyder, H. (2019). Literature review as a research methodology: An overview and guidelines. Journal of Business Research, 104, 333–339.
- https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2019.07.039
- Torraco, R. J. (2005). Writing integrative literature reviews: Guidelines and examples. Human Resource Development Review, 4(3), 356–367.
- https://doi.org/10.1177/1534484305278283
- Vecsenyi, J. (2009). Vállalati növekedés és szervezetfejlesztés. Budapest: Közgazdasági Szemle Alapítvány.
- Whittemore, R., & Knafl, K. (2005). The integrative review: Updated methodology. Journal of Advanced Nursing, 52(5), 546–553.
- https://doi.org/10.1111/j.1365-2648.2005.03621.x
