Meta adatok

Szerző(k): Józsa László, Nagy Róbert, Módosné Szalai Szilvia, Jenei Szonja

DOI: https://doi.org/10.65513/MaMi.2026.2.46

Kiadó: Nemzetközi Oktatási és Kutatási Központ Alapítvány

Kötet: 2026. február

Évfolyam: 35

Füzetszám: 2

Folyóirat: Magyar Minőség folyóirat

ISSN (Nyomtatott): ISSN 1416‑9576

ISSN (Online): ISSN 1789-5510

Oldalak: 46–61

Kulcsszavak: gerilla marketing, marketingkommunikáció, középiskolás diákok, reklámattitűd, kreatív reklámok, fogyasztói percepció

Absztrakt

A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a középiskolás diákok miként viszonyulnak a gerilla marketinghez mint nem hagyományos marketingkommunikációs eszközhöz. A kutatás arra fókuszál, hogy a válaszadók mennyire nyitottak a kreatív reklámokra, hogyan értékelik a gerilla marketinget, milyen mértékben érzékelik azt zavarónak vagy tolakodónak, valamint hogyan ítélik meg e reklámforma jövőbeli szerepét. Az empirikus vizsgálat online kérdőíves adatfelvétellel zajlott 2026 januárja és márciusa között, három középiskolában. A nem valószínűségi, kényelmi mintavételen alapuló kutatásban 593 gimnáziumi és technikumi tanuló vett részt. Az adatok feldolgozása SPSS statisztikai program segítségével történt, leíró statisztikák és kereszttáblás elemzések alkalmazásával, a kapcsolatok vizsgálatához khi-négyzet próbát használva.
Az eredmények alapján a középiskolás diákok alapvetően pozitívan viszonyulnak a gerilla marketinghez: elsősorban kreatív, figyelemfelkeltő és emlékezetes reklámeszközként tekintenek rá. Ugyanakkor a megítélés nem egységes, mivel a válaszadók egy része bizonyos formáit zavarónak vagy nem minden márkához illeszkedőnek tartja. A kutatás szignifikáns összefüggést talált a nem és a gerilla marketing megítélése, az életkor és a kreatív reklámokra való nyitottság, valamint az iskolatípus és a gerilla marketing jövőbeli szerepének megítélése között. A tanulmány hozzájárul a gerilla marketing fogyasztói percepciójának jobb megértéséhez a fiatalabb korosztály körében, és rámutat arra, hogy a kreatív

Cikk letöltése

Hivatkozások

  • Aaker, D. A., & Bruzzone, D. E. (1985). Causes of irritation in advertising. Journal of Marketing, 49(2), 47–57. https://doi.org/10.1177/002224298504900206
  • Ang, S. H., Lee, Y. H., & Leong, S. M. (2007). The ad creativity cube: Conceptualization and initial validation. Journal of the Academy of Marketing Science, 35(2), 220–232. https://doi.org/10.1007/s11747-007-0032-4
  • Baltes, G. H., & Leibing, I. (2008). Guerrilla marketing for information services. New Library World, 109(1/2), 46–55. https://doi.org/10.1108/03074800810845994
  • Dahlén, M., & Edenius, M. (2007). When is advertising advertising? Comparing responses to non-traditional and traditional advertising media. Journal of Current Issues & Research in Advertising, 29(1), 33–42. https://doi.org/10.1080/10641734.2007.10505206
  • Dahlén, M., Granlund, A., & Grönroos, M. (2009). The consumer-perceived value of non-traditional media: Effects of brand reputation, appropriateness and expense. Journal of Consumer Marketing, 26(3), 155–163. https://doi.org/10.1108/07363760910954166
  • Dahlén, M., Rosengren, S., & Törn, F. (2008). Advertising creativity matters. Journal of Advertising Research, 48(3), 392–403. https://doi.org/10.2501/S0021849908080443
  • Edwards, S. M., Li, H., & Lee, J.-H. (2002). Forced exposure and psychological reactance: Antecedents and consequences of the perceived intrusiveness of pop-up ads. Journal of Advertising, 31(3), 83–95. https://doi.org/10.1080/00913367.2002.10673678
  • Hulland, J., Baumgartner, H., & Smith, K. M. (2018). Marketing survey research best practices: Evidence and recommendations from a review of JAMS articles. Journal of the Academy of Marketing Science, 46(1), 92–108. https://doi.org/10.1007/s11747-017-0532-y
  • Hutter, K., & Hoffmann, S. (2011). Guerrilla marketing: The nature of the concept and propositions for further research. Journal of Marketing Communications, 17(1), 39–54. https://doi.org/10.1080/13527260902757567
  • Jurca, M. A., & Madlberger, M. (2015). Ambient advertising characteristics and schema incongruity as drivers of advertising effectiveness. Journal of Marketing Communications, 21(1), 48–64. https://doi.org/10.1080/13527266.2014.970824
  • Kohler, U., Kreuter, F., & Stuart, E. A. (2019). Nonprobability sampling and causal analysis. Annual Review of Statistics and Its Application, 6, 149–172. https://doi.org/10.1146/annurev-statistics-030718-104951
  • Levinson, J. C. (2007). Guerrilla marketing: Easy and inexpensive strategies for making big profits from your small business (4th ed.). Houghton Mifflin.
  • Li, H., Edwards, S. M., & Lee, J.-H. (2002). Measuring the intrusiveness of advertisements: Scale development and validation. Journal of Advertising, 31(2), 37–47. https://doi.org/10.1080/00913367.2002.10673665
  • Roux, T. (2020). Does the guerrilla win, if he does not lose? Advertising media practitioners’ views on guerrilla marketing challenges and potential negative consequences. Journal of Public Affairs, 20(4), e2007. https://doi.org/10.1002/pa.2007
  • Sarstedt, M., Bengart, P., Shaltoni, A. M., & Lehmann, S. (2018). The use of sampling methods in advertising research: A gap between theory and practice. International Journal of Advertising, 37(4), 650–663. https://doi.org/10.1080/02650487.2017.1348329
  • Schillewaert, N., Langerak, F., & Duhamel, T. (1998). Non-probability sampling for WWW surveys: A comparison of methods. Journal of the Market Research Society, 40(4), 307–322.
  • Schmitt, B. (1999). Experiential marketing. Journal of Marketing Management, 15(1–3), 53–67. https://doi.org/10.1362/026725799784870496
  • Smith, R. E., Chen, J., & Yang, X. (2008). The impact of advertising creativity on the hierarchy of effects. Journal of Advertising, 37(4), 47–61. https://doi.org/10.2753/JOA0091-3367370404
  • Trafimow, D., Hyman, M. R., Kostyk, A., & Wang, C. (2021). The harmful effect of null hypothesis significance testing on marketing research: An example. Journal of Business Research, 125, 41–47. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2020.11.058
  • Wu, J., Arora, A. S., & Arora, A. (2016). Experience the “ambience”: Testing perceptions of ambient advertising innovations between the United States and Indian consumers. International Journal of Emerging Markets, 11(2), 148–174.

hu_HUMagyar