A controlling döntéshozatal kognitív torzításai

Meta adatok

Szerző(k): Szabó Tamás, Tóth Edina, Dr. Gáspár Sándor, Dr. Hegedűs Szilárd

DOI: https://doi.org/10.65513/MaMi.2026.1.15

Kiadó: Nemzetközi Oktatási és Kutatási Központ Alapítvány

Kötet: 2026. január

Évfolyam: 35

Füzetszám: 1

Folyóirat: Magyar Minőség folyóirat

ISSN (Nyomtatott): ISSN 1416‑9576

ISSN (Online): ISSN 1789-5510

Oldalak: 15–31

Kulcsszavak: kontrolling, viselkedési közgazdaságtan, kilátáselmélet, kognitív torzítás, klaszterelemzés

Absztrakt

A vállalati döntéstámogatás területén a controlling hagyományosan a racionális, optimális döntéshozatal eszközeként ismert. Ugyanakkor az utóbbi évek kutatásai rávilágítottak, hogy a vezetői számvitelben és controllingban is megjelenhetnek viselkedési torzítások. Tanulmányunk a controlling döntéshozatali folyamatok és a viselkedési közgazdaságtan metszetében vizsgálódik. A kutatás célja a controlling területén dolgozó szakemberek döntéshozatalában jelentkező kognitív torzítások feltérképezése és jellemző mintázatainak azonosítása. Különös hangsúlyt fektettünk a Prospect Theory által leírt jelenségekre (referenciapont-függőség, veszteségkerülés, keretezési hatás stb.), valamint arra, hogy ezek miként torzíthatják a controllerek ítéleteit. Vegyes módszertant alkalmaztunk: egy online, játékosított kérdőív kvantitatív elemzésével 148 kontroller döntési preferenciáit mértük fel, majd az eredmények alapján klaszterelemzést végeztünk a jellegzetes döntéshozói csoportok azonosítására. Ezt kvalitatív mélyinterjúk követték klaszterenként, amelyek segítették a feltárt mintázatok értelmezését és validálását. A kérdőív kognitív biasokat vizsgáló döntési szcenáriókat tartalmazott (pl. projektfolytatási dilemma nyereség vs. veszteség keretezéssel). A klaszterelemzéshez a k-közép algoritmust és sziluett-mutatót alkalmaztuk az optimális csoportszám meghatározására A kvantitatív eredmények három markánsan eltérő döntéshozói klasztert tártak fel a mintában. Az első csoport (racionális, óvatos kontrollerek) döntései többnyire közelítenek a Homo oeconomicus modellhez, torzítási mutatóik alacsonyak. A második csoport (torzításokra hajlamos kontrollerek) tagjainál halmozottan jelentkeznek a viselkedési torzítások: erős veszteségkerülési hajlam, ugyanakkor keretezéstől függően akár túlzott kockázatvállalás is. A harmadik, kisebb csoport (veszteségkerülésből kockázatkeresők) paradox viselkedést mutat: alapvetően kerülik a bizonytalanságot, de ha veszteséggel szembesülnek, hajlamosak a kockázatos folytatásra. A klasztertagság szignifikáns összefüggést mutatott a demográfiai jellemzőkkel (életkor, beosztás, szakterület, p<0,01), ami arra utal, hogy a tapasztalat és pozíció befolyásolja a döntési stílust. A kvalitatív interjúk nagyrészt alátámasztották ezen klaszterprofilokat és árnyalt képet adtak a mögöttes okokról: például az idősebb, tapasztalt kontrollerek következetesebben kerülik a veszteségeket, míg a fiatalabbaknál nagyobb a hajlandóság a kockázatvállalásra bizonyos helyzetekben. Eredményeink igazolják, hogy a controllerek döntéseit is befolyásolhatják a pszichológiai torzítások, így a hagyományos racionalitás-elv korlátozott alkalmazhatóságú a controlling területén. A három azonosított döntési profil rámutat arra, hogy érdemes személyre szabott döntéstámogatási eszközöket és képzést alkalmazni a controllingban. A kutatás újszerűen integrálja a viselkedésgazdaságtan elveit a controllinggal, ami hozzájárulhat a vezetői számvitel elméleti és gyakorlati továbbfejlesztéséhez azáltal, hogy a humán tényezők hatását tudatosabban kezeljük a szervezeti döntéshozatalban.

Cikk letöltése

Hivatkozások

Alm, J., & Torgler, B. (2011). Do Ethics Matter? Tax Compliance and Morality. Journal of Business Ethics, 101(4), 635-651. https://doi.org/10.1007/s10551-011-0761-9
Austin, C. R., Bobek, D. D., & Jackson, S. (2021). Does prospect theory explain ethical decision making? Evidence from tax compliance. Accounting, organizations and society, 94, 101251. https://doi.org/https://doi.org/10.1016/j.aos.2021.101251
Banerjee, D. (2023). Risk Preference, Gender, Responsibility: A Cross-Cultural Study from India. Journal of Cross-Cultural Psychology, 54(6-7), 722-741. https://doi.org/10.1177/00220221231193995
Bigus, J. (2015). Loss Aversion, Audit Risk Judgments, and Auditor Liability [Article]. European Accounting Review, 24(3), 581-606. https://doi.org/10.1080/09638180.2014.899920
Díez-Esteban, J. M., García-Gómez, C. D., López-Iturriaga, F. J., & Santamaría-Mariscal, M. (2017). Corporate risk-taking, returns and the nature of major shareholders: Evidence from prospect theory. Research in International Business and Finance, 42, 900-911. https://doi.org/https://doi.org/10.1016/j.ribaf.2017.07.025
do Nascimento Junior, A. J., Klotzle, M. C., Brandão, L. E. T., & Pinto, A. C. F. (2021). Prospect theory and narrow framing bias: Evidence from emerging markets. The Quarterly Review of Economics and Finance, 80, 90-101. https://doi.org/https://doi.org/10.1016/j.qref.2021.01.016
Egiyi, M., & Ogbodo, N. (2023). Behavioral Accounting: Analyzing How Cognitive Biases affect Financial Decisions and Reporting. 7, 20-30. https://doi.org/10.5281/zenodo.8278753
Enslin, Z., Hall, J., & du Toit, E. (2023). The susceptibility of management accountants to framing bias. Meditari Accountancy Research, 31(7), 133-155. https://doi.org/10.1108/medar-02-2021-1185
Fiegenbaum, A. (1990). Prospect theory and the risk-return association: An empirical examination in 85 industries. Journal of Economic Behavior & Organization, 14(2), 187-203. https://doi.org/https://doi.org/10.1016/0167-2681(90)90074-N
Horváth, P. (1978). Controlling–Entwicklung und Stand einer Konzeption zur Lösung der Adaptions-und Koordinationsprobleme der Führung. Zeitschrift für Betriebswirtschaft, 48(3), 194-208.
Lázár, E., & et al. (2023). Játékosított kérdőívek hatékonyságának mérése. Marketing & Menedzsment, 57(Különszám EMOK 1), 51-59.
March, J. G. (1963). A behavioral theory of the firm. Englewood Cliffs, NJ: Prentice-Hall.
March, J. G., & Simon, H. A. (1993). Organizations. John wiley & sons.
Ruggeri, K., Alí, S., Berge, M. L., Bertoldo, G., Bjørndal, L. D., Cortijos-Bernabeu, A., Davison, C., Demić, E., Esteban-Serna, C., Friedemann, M., Gibson, S. P., Jarke, H., Karakasheva, R., Khorrami, P. R., Kveder, J., Andersen, T. L., Lofthus, I. S., McGill, L., Nieto, A. E.,…Folke, T. (2020). Replicating patterns of prospect theory for decision under risk. Nature Human Behaviour, 4(6), 622-633. https://doi.org/10.1038/s41562-020-0886-x
Simon, H. A. (1955). A behavioral model of rational choice. The quarterly journal of economics, 99-118.
Tóth, A., & Zéman, Z. (2018). Stratégiai pénzügyi controlling és menedzsment. https://doi.org/10.1556/9789634540311
Tversky, A., & Kahneman, D. (1992). Advances in prospect theory: Cumulative representation of uncertainty. Journal of Risk and Uncertainty, 5(4), 297-323. https://doi.org/10.1007/BF00122574
Wen, Y.-F. (2010). Capital investment decision, corporate governance, and prospect theory. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 5, 116-126. https://doi.org/https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2010.07.060
Zéman, Z., Vajda, G., Thalmeiner, G., & Gáspár, S. (2022). „A controlling fejlődés új iránya, az adatvezérelt controlling”. Controller Info, 10(3), 49-56.